Mérések1. A nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával (képek) A gravitációs állandó (g) mérésének egyik lehetősége, ha inga lengésidejét mérik, és ebből számolják ki a gravitációs állandót. A két tengely körül lengethető megfordítható fizikai ingával végzett méréssorozat g nagy pontosságú (< 0,1%) meghatározását teszi lehetővé. Felkészülés: CSAK a régi jegyzetből. 2. Rugalmas állandók mérése (képek) Két ponton rögzített, középen megterhelt rúd behajlásának nagypontosságú mérésével meghatározzák a minta anyagának Young-moduluszát. Torziós inga lengésidejének méréséből fémszál torzió moduluszát számítják ki. Felkészülés: CSAK a régi jegyzetből. 3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (képek) Az egyik oldalán befogott rúd harmonikus kényszerrezgéseinek gerjesztésével mérik a rúd sajátfrekvenciáit, és a rezonancia görbe paramétereit. Az örvényáramos gerjesztés, és a piezoelektromos detektálás a dinamikus Young-modulusz pontos mérését teszi lehetővé. Felkészülés: a régi jegyzetből + az elméleti levezetés összehasonlítása az új jegyzetben találhatóval. 4. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata (képek) Félvezető Peltier-hűtőelem termikus tulajdonságainak vizsgálata. A hűtőelem áram - egyensúlyi hőmérséklet görbéjét, a hűtés érdekében elvont hőmennyiség nagyságára jellemző Peltier-együtthatót és a hűtőelem sarkain megjelenő potenciálkülönbséget jellemző Seebeck-együtthatót mérik. Ilyen hűtőelemekkel hűtőgépeket, számítógép alkatrészeket stb. lehet egyszerűen hűteni. A kiértékelést számítógépes program segíti. Felkészülés: CSAK az új jegyzetből. 5. Fajhő mérése (képek) Fém minták fajhőjének mérése elektromos kaloriméterrel. A mérés során a hőmérséklet adatokat számítógép gyűjti. Kétféle módszerrel mérik a fajhőt: vagy felmelegített mintát ejtenek a kaloriméterbe, és mérik a közös hőmérséklet kialakulásának folyamatát, vagy a mintát és a kalorimétert együtt melegítik és közben mérik, hogy a közös hőmérséklet hogyan változik az üres kaloriméterhez viszonyítva. A kiértékelést számítógépes program segíti. Felkészülés: elmélet és feladatok a régi jegyzetből, a műszer kezelése az új jegyzetből. 6. Fázisátalakulások vizsgálata (képek) A T(h) görbék letöltése Fém minták olvadáspontjának, és a fázisátalakulás során felvett, vagy leadott latens hőnek a mérése. A fém mintát elektromos kályhában melegítik. A melegítést és a hűlést hőfokszabályzó vezérli, miközben számítógép méri a kályha és a minta hőmérsékletének változását. A kiértékelést számítógépes program segíti. Felkészülés: elmélet és feladatok a régi jegyzetből, a műszer kezelése az új jegyzetből. 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése (képek) Rúd alakú minták paramágneses és diamágneses szuszceptibilitását mérik az un. Gouy-módszerrel. A módszer a mágneses tér pontos mérését igényli. A mágneses teret Hall-szondával mérik, amelyet a pontos mérés érdekében mágneses fluxus mérésével kalibrálnak. Az inhomogén mágneses térbe helyezett mintára a szuszceptibilitásával arányos erő hat, így az erő és a mágneses tér mérésével a szuszceptibilitás meghatározható. Az erőt nagypontosságú mérleggel mérik. Felkészülés: elmélet és feladatok a régi jegyzetből, a műszer kezelése az új jegyzetből 8. Mikroszkóp vizsgálata. Lencse görbületi sugarának mérése (képek) A gyakorlat a mikroszkóp működésének, beállításának megismerésére és a legfontosabb paramétereinek mérésére szolgál. Mérik a mikroszkóp objektíveinek nagyítását, azok fókusztávolságát és az objektívek numerikus apertúráját. A megmért paraméterek segítségével kiszámolják a mikroszkóp felbontását, és mérik két lencse görbületi sugarát Newton-gyűrűk segítségével. Megismerkednek az Abbe-féle refraktométerrel. Felkészülés: CSAK a régi jegyzetből 9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése (képek) Rács és prizma tulajdonságait vizsgálják goniométer segítségével. A rács a spektrállámpa fényét felbontja, és az így kapott spektrum vonalainak hullámhosszát mérik. A hullámhossz adatok birtokában az üvegprizma anyagának törésmutató-hullámhossz függését vizsgálják. Felkészülés: CSAK a régi jegyzetből 10. Fényelhajlási jelenségek vizsgálata (képek) Lézernyaláb keskeny résen, kettős-résen, vékony szálon és félteret eltakaró élen történő elhajlását vizsgálják. A Fraunhofer- és Fresnel-elhajlási képeket léptető motorral mozgatott félvezető detektorral mérik. Az intenzitással arányos detektorjelet számítógép segítségével mérik és értékelik. A spektrum értékelése során meghatározzák az elhajlást okozó tárgy méretét. Az elv hasonló, mint ahogy röntgen-diffrakció vagy elektron-diffrakció során meghatározzuk ismeretlen kristályok paramétereit. Felkészülés: elmélet és feladatok a régi jegyzetből, a műszer kezelése az új jegyzetből |